Megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt a MAVIR Zrt albertirsai transzformátor-állomása, ahol hozzáértő, több évtizedes tapasztalattal rendelkező munkatársak vezetésével ismerkedhettek meg kicsik és nagyok, szakmabeliek és „kívülállók” a villamos energia átviteli rendszer működésével és a hozzá kapcsolódó berendezésekkel.
.
Az Ukrajnából 750 kilovoltos (kV) feszültségszinten érkező villamos energiát itt 400 kV-ra transzformálják, majd továbbítják a gödi, martonvásári és szolnoki alállomások irányába. A távvezetéket és a transzformátor-állomást 1978-ban helyezték üzembe, így Magyarország lett a világon a negyedik ország, amely ilyen feszültségszintű összeköttetést létesített.

A fázisonkénti 1100 MVA teljesítményű 750/400 kV-os Ganz transzformátorok tömege egyenként több mint 300 tonna
A villamos energia termelése, továbbítása, elosztása és felhasználása különböző feszültségszinteken történik. Az erőművek áramfejlesztő generátorai jellemzően 10-30 kV feszültségen állítják elő a villamos energiát, ahonnan azt el kell juttatni a felhasználás helyére. Mivel egy adott villamos teljesítmény* szállítása során keletkező veszteség az áramerősség négyzetével arányos, ezért növelik, azaz feltranszformálják a feszültséget, így csökkentve az áramerősséget, ezért a szállítási veszteség a nagyfeszültségű hálózaton néhány %-ra mérsékelhető. A felhasználási helyeken a fogyasztói igényeknek megfelelő feszültségszintre (0,4-10 kV) több lépésben transzformálják le a nagyfeszültséget.
*villamos teljesítmény = a feszültség és az áramerősség szorzata
.
A feszültség növelésének lehetősége azonban korlátozott, hiszen nagyobb feszültségszinthez nagyobb – azaz drágább – berendezések (transzformátorok, megszakítók, oszlopok, szigetelők, stb) szükségesek, így a távvezetékek optimális feszültségének meghatározása több – műszaki és gazdaságossági – tényezőtől függ. Ezért – bár akad példa a 800-1000 kV-ot meghaladó átvitelre is – leginkább az 500-750 kV maximális feszültségszintű továbbítás terjedt el.
.
A nagy létszámra való tekintettel több csoportra osztva indultunk el a kb másfél órás üzemlátogatásra. Gigantikus méretű transzformátorok, megszakítók, túlfeszültség-levezetők, szakaszolók között sétáltunk, melyek méterekkel magasodtak a fejünk fölé, s az átvitt hatalmas teljesítményből eredő zúgást nemcsak a fülünkkel, hanem a gyomrunkban is érezhettük. Az elektromágneses térben pedig nemcsak átvitt értelemben, hanem szó szerint is feltöltődtünk. 🙂
.

200 bar-os kompresszorokkal állítják elő a levegős megszakítók működtetéséhez szükséges 20 ppm tisztaságú levegőt
Ezt követően az „elszántabbak” még további területeket is megismerhettek: a több csoportból kivált és összeállt „kemény mag” folytatta az érdekességek felfedezését (kompresszorház, szivattyúház, stb), illetve lehetőség adódott mélyebben belemerülni a technikai kérdéskörökbe. Kucsera József, az állomás üzemvezetője szakmai elkötelezettséggel – s helyenként műszaki humorral – adott alapos és részletes választ kérdéseinkre, így fokozva a jó hangulatot. Észrevétlenül repült el majdnem négy óra, mialatt minden érdeklődő mindenre kiterjedő képet kapott a transzformátor-állomás működéséről.
.
A MAVIR Zrt alállomásain szervezett Nyílt Napok nemcsak a szakmabeli látogatóknak jelentenek tartalmas kikapcsolódást, hanem a rendezvényeknek köszönhetően sok ember ismerkedhet meg közelről is a villamos energia hétköznapi csodáival.
Amennyiben csatlakozol a MAVIR facebook-oldalához, időben értesülhetsz az újdonságokról. Mi pedig továbbra is előre jelezzük azokat az elkövetkező rendezvényeket, amelyeken részt veszünk.
.
A bejegyzés képei nagyobb méretben, új ablakban megnyithatóak.
.
Fotók: Toroczkai Zsolt kommunikációs osztályvezető-helyettes, MAVIR Zrt
Üdvözlöm Önöket!
Szomorúan olvastam, hogy Dr. Csikós Béla a FAM 1-2-3 feltalálója sehol nem kerül említésre. Üdvözlettel :Keresztlánya Földi Anita
Tisztelt Anita!
A weboldalam célja a szórakoztató ismeretterjesztés, ezért az energetika témakörét közérthetően és röviden dolgozom fel. A maximum 5-6 perc alatt elolvasható cikkek a műszaki tudományokat népszerűsítik, a szakmán kívüli emberekkel szeretném megismertetni az energetika hétköznapi csodáit. Tapasztalatom szerint a túlságosan hosszú és túlságosan részletekbe menő írások inkább elijesztik a laikus olvasókat, így a bejegyzések keretébe nem fér bele a feltalálók megemlítése, azok inkább az érdekességekre koncentrálnak. Ezért nem láthatta sem a váltakozó áramú rendszerek (Nikola Tesla), sem a transzformátor (Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly), sem más, az energetikához kapcsolódó eszköz, berendezés vagy eljárás feltalálójának a nevét.
Mivel Ön számon kéri Keresztapja nevének megemlítését ismeretlen weboldalak ismeretlen szerzőin, feltételezem, hogy Ön, mint hozzátartozó, létrehozott már egy őt és a munkásságát méltató weboldalt. Sajnos ezt nem sikerült az interneten fellelnem, de ha elküldi, hogy hol találom meg, akkor annak szívesen szánok egy bejegyzést a weboldalamhoz kapcsolódó facebook oldalon.