Ebben a bejegyzésben az áltudományok kusza útvesztőit térképezzük fel, hogy mélyebb műszaki tudás nélkül is meg tudd különböztetni az igazat a valótlantól, a lehetségest a lehetetlentől. Szakterületem, az energetika, remek táptalajt nyújt az önjelölt világmegváltók „forradalmi”, a természeti törvényeket megrengetni szánt tanainak. Plazma, kvantum, ionizáció, kavitáció, rezonancia, nullponti energia, semleges áram, antigravitáció, energiacella… Megannyi tudományos(an hangzó) kifejezés, amely mind alkalmas arra, hogy tudománynak láttassa azt is, ami nagyon-nagyon messze áll attól.
A tudósok folyamatosan kutatják a teremtett világ titkait, miközben újabb és újabb tényeket és összefüggéseket tárnak fel. Mérnökök és kutatók fáradoznak egy-egy új műszaki megoldás megvalósításán, vagy régebbi technológia továbbfejlesztésén. Az eddig felhalmozott óriási emberi tudásanyag is csak töredéke a kiaknázásra váró végtelen lehetőségeknek, így egyszer majd akár napjainkban elképzelhetetlen dolgok is valóra válhatnak… A másik oldalon ezt a korlátlan képzelőerőt kihasználva, dicsőséget / hírnevet / pénzt remélve, mint a zsákmány körül a keselyűk, úgy csoportosulnak a szemfényvesztők.
Amíg a médiában összevegyül az igazi tudomány az áltudománnyal, és elvétve találkozhatunk valós ismeretterjesztéssel, elengedhetetlen, hogy átgondoltan és kritikusan legyél képes véleményt alkotni, amikor újabb „világrengető” felfedezésről olvasol. Ez az összefoglaló segítséget nyújt majd neked ebben:
1. Tartsd szem előtt, hogy a fizika törvényei mindenkire érvényesek, kísérleti eredményekkel mindig igazolhatóak. Ha nem az elméletüknek megfelelő eredményt ad a kísérlet, a csalók a kudarcot gyakran a „hitetlenek” jelenlétével magyarázzák. A természeti törvények azonban egyetemlegesek: sosem fordult még elő, hogy egy elejtett tárgy azért nem esett le, mert a jelenlévők egy része nem hitt a gravitációban.
Más esetben az áltudomány művelője őszinte meggyőződéssel hiszi, hogy amit csinál, az tudomány, miközben nem tud ésszerű magyarázatot adni sem az elméletére, sem arra a kérdésre, hogy máshol, máskor vagy másvalakinél miért nem működik az, ami nála – állítólag – igen.
2. Ingyen energia nincs. Csodával határos mennyiségű, korlátlanul kiaknázható energiaforrásokról (pl. hatalmas geotermikus mezők) szólnak a híresztelések, de a szenzációhajhász publikációkból éppen csak az marad ki, hogy mekkora összegű egyszeri beruházás lenne szükséges az energia kinyeréséhez, mennyibe kerülne a berendezések folyamatos karbantartása, illetve hány év az eszközök élettartama. Megvalósíthatósági tanulmányok és megtérülési számítások nélkül maga az eszme csak léggömbhámozás. Ugyanez érvényes a médiában időként fel-felbukkanó „lenyűgöző” technológiai megoldásokra is (pl. kavitációs kazán). Komolytalan továbbá, ha összemosódik az értékesebb villamos energia és a kevésbé értékes hőenergia, illetve ha olyan számokkal dobálóznak, melyeket nem támasztanak alá részletes számítások.
3. Ne dőlj be a pénzgyűjtő kampánynak, melyet a „feltaláló” műszakilag hiányos és szakmailag értékelhetetlen elméletre alapozott találmánya hazai 
megvalósítására indít, amelyért – állítása szerint – más országok már dollármilliókat ajánlottak, de ő kizárólag Magyarországon hajlandó megvalósítani azt. Számtalan módot lehetne találni arra, hogy a magyar emberek akkor is profitáljanak belőle, ha külföldön valósul meg. Csakhogy sajnos kizárólag a fantázia birodalmában valósítható meg a találmány, ha annak „feltalálója” az ötlet működőképességét és gazdaságos gyárthatóságát hosszú évek alatt sem képes egy darab üzemképes mintapéldánnyal igazolni. Értelem helyett az érzelmekre hatnak ezek az akciók, ugyanúgy, mint amikor környezettudatosság, fenntarthatóság, gazdaságosság jelszavakkal népszerűsítenek egy-egy még értékelhető eredménnyel nem rendelkező energetikai megoldást vagy terméket.
4. Légy résen, ha azt hallod, hogy a feltaláló a berendezést bármely országban szabadalmaztatta. A szabadalmi hivatal azt vizsgálja, hogy a találmány az úgynevezett igénypontoknak megfelel-e, és azt nem vizsgálja, hogy működőképes-e. Tehát a szabadalom megléte nem garancia arra, hogy az ötlet a gyakorlatban megvalósítható.
Ugyanúgy nem tekinthetőek bizonyítéknak egy találmány vagy fejlesztés „forradalmian új” képességeire a különböző minősítő intézetek tanúsításai, mivel azok csak a termék biztonságtechnikai megfelelőségét igazolják.
5. Az áltudományos elméletek haszonlesői gyakran nem létező kiadványokra, kitalált intézményekre, légbőlkapott tudományos szervezetekre, vagy képzeletbeli személyiségekre hivatkoznak 
elméletük alátámasztására. Szerencsére az internetes kereső jó barátunk. Néhány másodperc alatt kiderül, hogy a hivatkozott személy / intézmény / folyóirat / stb a valóságban is létezik-e, illetve ha mégis, nem tiltakozik-e az eszme ellen.
Elégtelen a bizonyítás akkor is, ha valamilyen intézményt, szervezetet vagy csoportot jelölnek meg további azonosíthatóság nélkül: „A NASA kutatásai szerint…” vagy „Német egyetemeken…”, „Tudósok megállapították…”, vagy „Brit kutatók szerint…”, stb.
6. Rejtélyes eltűnésekről, összeesküvés elméletekről, elhallgattatott feltalálókról szólnak a legendák, mert a találmány a globális nagyhatalmak / olajlobby / egyéb „misztikus” szervezetek érdekeit sérti. Nem kétséges, hogy létezhetnek még fel nem tárt lehetőségek és fel nem fedezett technológiák. Csakhogy ha tudósaink holnap rá is találnának egy olcsó, tiszta, környezetkímélő és mindenki számára elérhető megoldásra, az nem „varázsütésre” jutna el sokmilliárd emberhez, hiszen egy-egy új technológia széles körű elterjedésig hosszú évek szükségesek. De a technikai haladást az olajlobby sem tudná korlátlanul akadályozni, így ha átmenetileg érdeke is lenne annak lassítása, inkább beszállna az új üzletbe, likvidálás helyett támogatná a feltalálót, és saját hasznára fordítaná a találmányt.
7. Nincsenek „univerzális” energetikai eszközök. Vannak jobb és kevésbé jó hatásfokú megoldások. Az, hogy nálad a napelem, a talajszonda, a vizes hőszivattyú, a napkollektor, esetleg az ablakcsere, vagy a falszigetelés válik-e be, számtalan paramétertől függ. Az eredményt befolyásolja a benapozottság, a tető dőlése és tájolása, a talaj szerkezete, a talajvíz szintje, az épülethez felhasznált anyagok és szerkezetek (és azok méretei), valamint a családod felhasználói szokásai is. Az optimális megoldás megtalálása érdekében aprólékosan mérj, körültekintően tervezz, precízen számolj, majd átgondoltan dönts. Ha elakadsz, bátran kérd energetikus szakember segítségét.
Összefoglalásul ne feledd:
„A zűrzavar és a csalás hatalmas óceánjában az igazság egy-egy szalmaszálának felismerése nagy figyelmet, odaadást és elszántságot igényel. De ha nem vagyunk készek rá, hogy ezeket a fárasztó gondolkodási műveleteket állandóan gyakoroljuk, nem leszünk eredményesek az előttünk álló komolyabb problémák megoldásában sem, balek országgá válhatunk egy balek világban, ahol az első utunkba eső sarlatán zsákmányul ejt.”
Carl Sagan (amerikai csillagász)
.
.
Ezúton köszönöm Balthazár Zsolt úrnak, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola nyugalmazott adjunktusának, hogy a bejegyzés megírásához felhasználhattam „Áltudományok bevezető” című publikációját, melyből részleteket az 1. és 5. pontokban dolgoztam fel.
