Energetika világosan

„Szakmai találkozó” Dél-Tirolban

Több év távollét után idén márciusban újra Dél-Tirolba látogattunk. Ahogy ez idő tájt a korábbi években is, a kedvenc kis falunkat körülvevő hegycsúcsokon még szikrázóan ragyogott a hó, de a földeken már szorgosan dolgoztak a gazdák. A hegyek, mezők és patakok látványa régóta mélyen emlékezetünkbe vésődött, régi ismerősként – mint aki hazalátogat – jártunk vissza évről-évre. Idén azonban újdonság is fogadott: számos istálló, terménytároló, s esetenként egy-egy lakóház tetejére időközben hatalmas (ránézésre akár >50 kW) napelemes rendszer került.

Első falubeli sétánk során még csak ismerkedtünk a szokatlan látvánnyal, számolgattuk a paneleket, próbáltuk megbecsülni a csúcsteljesítményüket, valamint az éves energiatermelés nagyságát. Néhány esetben feltűnt az is, hogy egyes előnytelen tájolású és/vagy kedvezőtlen dőlésszögű tetőkön is óriási rendszerek láthatóak. A következő napokban aztán bekopogtattunk néhány gazdához, akik – ki szűkszavúan, ki bőbeszédűen, egyesek borúsan, mások elégedetten – tájékoztattak minket az elmúlt időszak fejleményeiről.

A 2010-es évek fordulója körül – köszönhetően a nagyvonalú támogatási rendszernek – soha nem látott növekedés volt tapasztalható Olaszországban a napelemes villamos-energia termelés területén. (Dél-Tirolt ugyanis az első világháború után Olaszországhoz csatolták, majd hosszas huzavona és „adok-kapok” után 1972-ben harcolta ki a teljes körű autonómiát.) Az alábbi táblázat szemlélteti az éves termelést, és a növekedés arányát az előző évhez képest:

napelem olasz

Összehasonlításképpen a magyarországi adatok:

napelem magyar

Hogy közelebbről megismerjük a helyi adottságokat és lehetőségeket, áttekintettünk egy tipikus üzleti tervet, melyből megtudtuk, hogy a telepítés ~3.000 EUR/kW összköltséggel járt (berendezések, szerelvények, kábelek, szerelési munkálatok, engedélyeztetés, stb). Ezt vagy teljesen saját tőkéből finanszírozta az ingatlan tulajdonosa, vagy 50% arányú saját tőke mellett a másik 50%-ra kedvező kamatozású, 4 év lejáratú hitel volt elérhető (1 év türelmi idő után 3 év alatt kellett visszafizetni az összeget). Éves fenntartási költségként a beruházási összeg ~1%-ával lehetett tervezni.

Átlagosan 975 kWh/kW/év termeléssel számoltak, 0,3%-os éves teljesítményvesztés figyelembe vételével. A megtermelt villamos energia betáplálási ára 0,485 EUR/kWh volt, ezt 2005-ben 20 éves időtartamra határozta meg az állam. A tervezett átvételi egységár többszöröse a villamos energia normál lakossági fogyasztói árának, amely 2010 – 2012 közötti trimeszterenkénti változását az alábbi táblázat mutatja:

villamos energia arak

A fentiek alapján kiszámítható, hogy egy helyi viszonylatban közepes méretűnek számító, ~50 kW-os rendszer telepítésével 20 év alatt összesen 470.000 EUR bevételre lehetett számítani, egyszeri 150.000 EUR befektetés, és 30.000 EUR összes üzemeltetési költség mellett.

A példa nélküli támogatásnak köszönhetően 2012-re Olaszországban mindössze 3% maradt azon települések aránya, ahol egyetlen napelemes rendszer sem volt található:

napenergia telepulesek

A robbanásszerű növekedésnek azonban a támogatás erőteljes visszavágása vetett véget, mivel ennek éves összege 2012-re elérte a hatmilliárd eurót (azaz minden egyes olasz polgár már évi 100 euróval járult hozzá a rendszer fenntartásához). Időközben többször is átalakították a támogatási struktúrát, jelenleg már a „quinto conto energia” (azaz az ötödik energia elszámolási rendszer) van érvényben.

Emiatt több helyen megbosszulták magukat az ésszerűtlenül telepített rendszerek: amíg a gyorsan és biztosan megtérülő befektetés reményében 50-100 kW-okat „dobáltak fel” az előnytelen tájolású és/vagy dőlésszögű tetőkre is, az átvételi ár csökkenésével a legnagyobb visszaesés pont a legrosszabb hatékonysággal termelő panelek esetében mutatkozott meg.

A dél-tiroli és a magyarországi napenergia alapú villamos energia kistermelők helyzete mind a kapott támogatásban (nálunk egyáltalán nem is támogatott a napelemes termelés), mind az elszámolási rendszerben nagy eltéréseket mutat. Beszélgetésünk lezárásaként mégis közös álláspontot alakítottunk ki: amellett, hogy elkerülhetetlen a megújuló energiaforrások részarányának növelése a villamosenergia-termelésben (de csak az ésszerűség határáig), sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az azt előkészítő műszaki és gazdasági döntések körültekintő, átgondolt, számításokkal való megalapozására.

.

A csatolt fényképek a faluban készültek, de a képeken szereplő épületek tulajdonosai nem egyeznek meg azokkal, akikkel a beszélgetéseket folytattuk.

.

Klári

Szólj hozzá te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás