Energetika világosan

Energetikai Kerekasztal – David MacKay Budapesten

Prof David MacKay, a Cambridge-i Egyetem professzora, a brit kormány energia- és klímaügyi főtanácsadója, a Fenntartható energia – mellébeszélés nélkül című hiánypótló mű szerzője volt meghívott előadója az Energiáról mellébeszélés nélkül – Energiapolitika tudományos alapokon címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésnek, melyet a magyarországi klímaváltozás mérsékelését elősegítő kezdeményezése keretében a budapesti Brit Nagykövetség szervezett.

MacKay páratlan érdeme, hogy a bonyolultabb műszaki összefüggéseket és az azokhoz tartozó összetett számításokat is képes közérthető formában megfogalmazni, kézzelfoghatóvá, szemléletessé tenni. Ő maga is közvetlen és barátságos tudós, ami már a rendezvény előtti e-mail váltás során kiderült, és a konferencia utáni személyes találkozásunkkor megerősödött. Könyvének olvasása közben már megbizonyosodhattunk számításokon, logikus összefüggéseken alapuló kristálytiszta gondolkodásmódjáról (valamint remek humorérzékéről). Ezek után nem okozott meglepetést, hogy ezen a délelőttön is a számoké volt a főszerep.

A professzor vitaindító előadásában először átfogó képet kaptunk a megújuló energetikai megoldások energiasűrűségéről, azaz hogy egy adott területen milyen teljesítmény kitermelésével lehet maximálisan számolni, illetve megfordítva: mekkora terület szükséges ahhoz, hogy az adott technológia a jelenlegi energiaigényt képes legyen kielégíteni. Szemléltetésképpen kiszámolta, hogy például amennyiben a gépjárműveket kizárólag bioüzemanyaggal kívánnánk működtetni, akkor az utak mellett 8 km-es sávban kellene üzemanyagnövényt termeszteni az adott úton történő közlekedés üzemanyag szükségletének fedezésére (1200 liter/hektár/év átlagos terméshozam mellett), a szokványos közlekedési viszonyokat: haladási sebesség, követési távolság, átlag fogyasztás alapul véve.

Lakásunk energia-felhasználásának csökkentésére is kaptunk tőle kipróbált ötleteket: otthonában 16 °C a termosztáton beállított hőmérsékletet, amikor valaki fázik, átmenetileg feljebb csavarhatja, de utána néhány órás időzítéssel automatikusan visszaáll a 16 °C értékre. Házának hőveszteségét szigeteléssel és nyílászáró cserével korlátozta, magas hőhasznosítású hőtermelő berendezést használ, valamint fogyasztásmérőit naponta leolvassa és kiértékeli.

MacKay Magyarország energia felhasználásához kapcsolódóan is végzett számításokat: megtudhattuk – az általa bevezetett kWh/nap/fő mértékegységet alapul véve -, hogy a jelenlegi 87 kWh/nap/fő nagyságú magyar felhasználás a brit adat (125 kWh/nap/fő) mintegy kétharmada. Ebből átlagosan 12 kWh/nap/fő a villamos energia részaránya (a többi fűtés, közlekedés, stb). Még akkor is, ha csak ezt a – csekély részarányt képviselő – villamos energia igényt kívánjuk kizárólag megújuló energiaforrásokkal kielégíteni, mintegy 2.500 km2 területen (kb Nógrád megye területe) kellene szélerőműveket telepíteni, vagy 10.000 km2-en (az ország területének több mint 10%-a) energiaültetvényeket, vagy pedig 900 km2-nyi (Balaton területének másfélszerese) napelemet.

Természetesen mindez csak elméletben megvalósítható, hiszen például a napsugárzás napi szintű és éves szintű ingadozása miatt ilyen módon nem lehet folyamatosan biztosítani az ellátást: éjjel egyáltalán nem állít elő villamos energiát a napelem, a téli hónapokban pedig a gyakoribb borult ég és a rövid nappalok miatt kevesebb a termelés.

A villamos energia igény kielégíthető lenne a jelenlegi atomerőművi termelés 150%-kal történő megnövelésével is. Ennek területigénye mindössze néhány négyzetkilométer.

A továbbiakban Zarándy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt energetika és fenntartható fejlődés üzletágának vezetője folytatta a hazai viszonyokra átültetett energetikai számításokat: bemutatta a háztartási gépek és világítás, az ipari energia-hatékonyság, az épületenergetikai korszerűsítés és a gépjárművek esetében elérhető energia-megtakarítási lehetőségeket, illetve ismertette a jelenlegi 4,17 kWh/nap/fő nagyságú megújuló energiatermelés szerkezetét, és a reális fejlesztési irányokat.

Prof Dr Aszódi Attila egyetemi tanár, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója elmondta, hogy a várakozásokat néha felülírja az „emberi tényező”: egy dunaújvárosi energiahatékonysági beruházás során elvégezték az összes lehetséges hőszigetelési és épületgépészeti fejlesztést, mégsem sikerült minden lakás esetében elérni a korábban tervezett költségcsökkenést. Több felsőbb emeleti lakó ugyanis korábbi szokása szerint, továbbra is 25 °C-ra fűti fel a lakást, amíg mások a hővisszanyerős szellőzőrendszer használata helyett nyitott ablakokkal szellőztetnek télen, így a tervezett 40-50%-os megtakarítás helyett egyes esetekben csak 10-20%-ot sikerült elérni.

Dr Kaderják Péter adjunktus, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője szerint a rezsicsökkentés visszafoghatja a lakossági energia-megtakarítási beruházásokat, és elősegítheti a pazarló fogyasztói magatartás fennmaradását. Az elmúlt években azonban 30%-kal esett az energia piaci ára Európában, melyet a lakossági energiaárakban már korábban érvényesíteni lehetett volna.

Hlavay Richárdtól, az Infó Rádió Energiainfó Magazin szerkesztőjétől is hallhattunk néhány meglepő számot. Például egy felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 25%-a van tisztában egyáltalán azzal, hogy mennyi az energiafogyasztása, és a lakosság többsége nem tud válaszolni arra, hogy milyen összegű a számlája.

Sajnos a szűkre szabott időtartam miatt egy-egy kérdést éppen csak érintőlegesen volt idő megvitatni a résztvevőkkel. Némileg kárpótolhat viszont az, hogy Brit Energia és Klímaváltozási Minisztérium honlapján megtalálható 2050 Pathways Calculator nevű online programmal – csekély angoltudás birtokában – bárki könnyedén képes lehet a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének módszereit, az energiatermelés és felhasználás egyensúlyának fenntartását szem előtt tartva, rendszerben is kiértékelni. Remek modellező program hosszú, sötét téli estékre energetikusoknak, környezetvédőknek, döntéshozóknak, és más érdeklődőknek… 🙂

”Energiára szükségünk van, s ezt valamiből fedezni kell…” – mondta MacKay, s ez a félmondat akár az egész rendezvény összefoglalója lehetne. A felelősség a mai kor emberére hárul. Támogathatjuk az atomenergiát vagy retteghetünk tőle, gyönyörködhetünk a szélkerékben vagy zavarhat a látványa, sajnálhatjuk a cuki jegesmedve bocsokat vagy örülhetünk, hogy kevesebb ember fagy meg télen, lehetnek érvek pro és kontra. Egy biztos: a döntés az energiatermelés és a széndioxid-kibocsátás mérséklés módjáról csak érdekeket és érzelmeket félretéve, tudományos alapokon valósulhat meg.

.

A Fenntartható energia – mellébeszélés nélkül című könyv ismertetését itt olvashatod.

Klári

Szólj hozzá te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás