December 17.

Csöpögő eső, hideg, sötét: alig bírom kihúzni magam az ágyból reggel. Csak elindulni nehéz, útközben már hangolódom a napra. A héten sokat gyakoroltam otthon, Imi kijavított, ahol kellett. Volt még pár kisebb hiba, de inkább figyelmetlenség, mint a meg nem értés okozta. Óra elején önállóan megoldandó feladatot kapunk, most látom beérni az eddigi munka gyümölcsét: elsők között leszek kész, és – ahogy a számításokat felírjuk a táblára – kiderül, hogy hibátlan a megoldásom.

Délelőtt veszünk egy rövid anyagot, majd üzemlátogatásra megyünk, melynek kiváló hangulatáról a képek tanúskodnak. Hazafelé pörgök, mint egy kétpólusú aszinkron villanymotor ;-), a kormányon ütöm a zenére a ritmust a kocsiban. Akármennyire is bíztam magamban, néha tényleg tartottam attól, hogy túl magas lesz a léc. Ez az első sikerélmény a legjobbkor jött, most még nagyobb lelkesedéssel vetem bele magam a tanulásba.